A koraitól az érett romantikáig terjedő időkből három népszerű alkotást hallgathatunk meg a koncertprogramban, amely egy kiváló képességű fiatal szólistának, a lengyel Tomasz Daroch csellóművésznek is bemutatkozási lehetőséget nyújt. A koncertet Kovács László, a Kodály Filharmonikusok vezető karmestere dirigálja.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 11 Listopada 2015 19:30
Felix Mendelssohn-Bartholdy tizenhét éves volt, amikor Shakespeare Szentivánéji álom című színdarabjához a nyitányt komponálta. A vígjáték teljes kísérőzenéjét másfél évtizeddel később alkotta meg, ezt 1843-ban mutatták be. A shakespeare-i tündérvilág illúziót keltő ábrázolását már szinte gyermekként sikerült a zeneszerzőnek megragadnia, a remekmívű nyitány ezt a tündérvilágot valóban egyedülálló zenekari színekkel, gazdag ritmikus fantáziával kelti életre. Mendelssohn Shakespeare vígjátékához írt szvitje méltán a koncerttermek állandó darabja, nemcsak a slágerré vált Nászinduló, hanem a zeneszerző tizenhét esztendősen komponált, a színdarab fő karaktereit zseniálisan megragadó és összegző nyitánya miatt is.
A Mozartért rajongó Pjotr Iljics Csajkovszkij 18. századot idéző, virtuóz alkotását, a Változatok egy rokokó témára gordonkára és zenekarra című opuszt az orosz szerző 1876-ban írta W. Fitzenhagen, német gordonkaművész számára. A szerző egész életművében egyedül ezt a gordonkaversenyt komponálta. Hét variációt foglal magában a sorozat, valamennyit rövid közjáték köti össze. A változatok során fokozatosan bontakozik ki a szólóhangszer bravúrja. A Csajkovszkij-gordonkaversenyt a kiemelkedően tehetséges Tomasz Daroch közreműködésével hallhatjuk. A harmincas évei elején járó lengyel muzsikus Németországban tökéletesítette tudását, de többek közt Perényi Miklós is tanította mesterkurzusokon. Nemzetközi versenyszereplései közül kiemelkedik a 2014-es budapesti Pablo Casals Gordonkaversenyen elért második helyezés. Kivételes képességű csellistának tartják a világ számos pontján, aki Mozarttól a romantikusokon át a kortársakig minden szerzőt kifogástalanul el tud játszani.
A műsort megkoronázó zenekari mű címében is jelzi titokzatosságát: a brit Edward Elgar valószínűleg barátainak portréját „festette meg” a gyönyörű hangzásával és érdekes karaktereivel gyönyörködtető remekműben. Edward Elgar 1857-ben született Broadheathben. Autodidakta módon képezte magát, zongorázott, hegedült. Hegedűórákat adott, és fokozatosan szerzett magának hírnevet. Az 1890-es évek új ismeretségei ihlették az Enigma-variációkat. A művet 1899-ben, Londonban mutatták be, Richter János vezényletével. Ez a kompozíció hozta meg a zeneszerzőnek az országos elismerést.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem…
BEETHOVEN: 3. Leonóra-nyitány, op. 72 BRAHMS: 2. (B-dúr) zongoraverseny, op. 83 BEETHOVEN: 3. (Esz-dúr, „Eroica”) szimfónia, op. 55
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.
