Gyilkosság történt. Méghozzá, mindjárt kettős gyilkosság. A tettes személye, ismert: Édes Anna, vízivárosi cseléd, egy éjszaka több késszúrással meggyilkolta Vízyéket, a gazdáit. Tettét beismeri, annak okára azonban nem tud magyarázatot adni. Majdnem mindent tudunk, tehát..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Friday, October 07 2011 4:00PM
Kosztolányi Dezső: Édes Anna
színmű
Az Édes Anna keletkezése idején Kosztolányi a Pesti Hírlap számára beszélgetéseket készített a társadalom különböző rétegeinek tagjaival. „Egy itt, a Krisztinavárosban szolgált cselédlány adta az első impulzust regényemhez. De ez nem az a lány volt, aki tényleg megölte a kommün bukása után a gazdáit. Csak most, amikor már befejeztem a regényemet, tudtam meg, hogy csakugyan megtörtént ez az eset.” – írta Kosztolányi.
„Gyilkosság történt. Méghozzá, mindjárt kettős gyilkosság. A tettes személye, ismert: Édes Anna, vízivárosi cseléd, egy éjszaka több késszúrással meggyilkolta Vízyéket, a gazdáit. Tettét beismeri, annak okára azonban nem tud magyarázatot adni. Majdnem mindent tudunk, tehát. A krimi műfajának szabályai szerint viszont a legfontosabb és legizgalmasabb kérdésre még válaszolnunk kell: ami történt, miért történt? Hogyan válhat egy ártalmatlannak látszó, törékeny, fiatal lányból gyilkos? Hogyan lehet a mintaházaspárból áldozat? Milyen apró, lényegtelennek tűnő mozzanatok, történések vezettek el a sorsszerű gyilkossághoz? Ezt firtatja a vizsgálóbíró, mert az előadás, formáját tekintve bírósági kihallgatás, az események rekonstruálása, melyek a bíró kérdései és Anna válaszai révén elevenednek meg.
A regény megjelenése óta a legkülönbözőbb magyarázatok láttak napvilágot a gyilkosság indítékait illetően: volt, amely az elnyomó úri osztály és a proletariátus örök konfliktusának megjelenését látta benne; más a freudi »elfojtás« tragikus következményét, és volt olyan is, amelyik a szerelmi csalódás miatti bosszúban látta a magyarázatot. Melyik hát a sok közül? Egyik sem? Mindegyik együtt? Minden lepereg előttünk a tragikus végig, mégsem kapunk egyértelmű válaszokat, miként maga Kosztolányi Dezső sem adott regényében ilyeneket. Nyilván szándékosan.
Az író világ- és emberképének legfontosabb jellemzője ugyanis, hogy az élet megfejthetetlenül titokzatos sokszínűségét, az egyén megismételhetetlen egyediségét vallja. Kosztolányi (s vele mi is) minden olyan eszmét elvet, amelyik leegyszerűsítő magyarázatra törekszik. Édes Anna tettét sem lehet magyarázni egyetlen vagy akár több okkal sem, mert minden tette, így a gyilkosság mögött is ott áll az ember a maga teljes életével. Az előadás feltett szándéka, hogy az értelmezés és a válasz felelőssége alól a nézők se vonhassák ki magukat.”
A vidéki birtokon megállt az idő. Unalmas és untató emberek gyűlnek itt össze, akik egymást és önmagukat is halálosan unják. Isznak, sírnak, panaszkodnak, és unalmukban kínozzák egymást. Szeretnének még szeretni, de már nem megy. Olyan emberek ők, akiknek sehogy se jó. Megöregedtek, elkedvetlenedtek és reményvesztettek. Mintha hajótöröttek lennének egy történelemből kiszakadt lakatlan szigeten. De még élnek, mert élni kell, és tűrnek, mert tűrni kell.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
Te fogod megismerni elsőként az új évadot! Legyél egy estére te is színházi hírvivő! Idén, rendhagyó módon a sajtónak és…
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad –…
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
