Mitra Kotte – zongora
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Guido Mancusi
Schubert: Az ördög kéjlaka – nyitány
Beethoven: III. zongoraverseny
Mozart: D-dúr (Prágai) szimfónia KV 504
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. november 15. péntek, 19:00
Franz Schubert tizenhét évesen szerezte első operáját. Az Ördög kéjlaka három felvonásos Singspiel August von Kotzebue librettoja alapján készült. A történet főszereplőjét, Oswaldot leendő apósa különböző próbatételek elvégzésére szólítja fel, hogy a fiatal férfi ezáltal bebizonyíthassa, hogy méltó szerelme kezére. Oswald sikeresen kiállja a próbákat, így az opera happy enddel végződik. A mű első változata 1813-ban készült el kevesebb, mint fél év alatt, és állítólag Schubert addig nem is járt zeneórákra, amíg el nem készült az operával. Az elkészült művet megmutatta tanárának, Antonio Salierinek, aki bár nehezményezte a fél éves távollétet, átnézte az operát. Schubert – valószínűleg megfogadva tanára javaslatait – átdolgozta az operát, az új változat 1814-re készült el. A művet 1879-ben mutatták be Bécsben – vagyis több mint ötven évvel a szerző halála után. Az opera máig is legnépszerűbb és legtöbbet játszott részlete, a nyitány hangzik el a mai estén.
Beethoven, a bécsi klasszika harmadik nagy alakja Haydn és Mozart után, előbb volt népszerű zongoristaként, mint zeneszerzőként. Az első három zongoraversenye az öt közül korai alkotói korszakában készült, melyeken még erősen érezhető Mozart és Haydn hatása. A 3. zongoraverseny az egyetlen a zongoraversenyei közül, ami moll-ban íródott, ráadásul c-mollban, ami Beethovennél pályakezdése óta tragikus hangnemnek számított. Allegro con brio, vagyis egy lendületes első tétellel indul a zongoraverseny, amiben a vonósok rögtön felvezetik a főtémát. Erre válaszol majd a zongora, és ez a dialógus továbbra is megmarad, vagyis a zenekar nem pusztán kísérni fog, hanem szinte egyenrangú félként beszélget a zongorával. Ezt egy lírai középső tétel követi E-dúrban, amit szinte észrevétlen átmenettel követ a zárótétel, ami gondtalan vidámságban ér véget.
Mozart 1786 végén, nem sokkal Prágai útja előtt készült el a D-dúr szimfóniával, amit a következő év elején Prágában sikerült bemutatni – a későbbi prágai jelző így ragadt rá a szimfónia elnevezésére – hatalmas sikerrel. A koncerten Mozart maga vezényelt, és a zongora szólamot is ő játszotta. A prágai út nemcsak a szimfónia bemutatása miatt volt sikeres, hanem azért is, mert ekkor kapta meg a felkérést a Don Giovanni megírására, amiben sok helyen fellelhető a Prágai szimfónia hangulata, motívumai. Egy háromtételes műről van szó, Mozart kihagyta a menüett tételt, mert úgy tudta, hogy a prágaiak a menüett nélküli szimfóniákhoz vannak hozzászokva. A D-dúr hangnem a ragyogás, pompa és a vidámság hangneme. Az első, Adagio – Allegro tétel terjedelmesebb, mint az a szimfóniáknál megszokott, egy baljós hangulatú, de ugyanakkor lírai Andante tétel követi, majd egy mozgalmas, izgatottsággal teli, oldottabb hangulatú Finale, presto tétel zárja a művet.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
2026. július 3., péntek 20:00 (esőnap: július 5.) 2026. július 4., szombat 20:00 (esőnap: július 6.) A Margitszigeti Színház és a Győri Nemzeti Színház közös szabadtéri bemutatója.
Három fivér házavatót tart. Mindhárom asszony jelen van, ki-ki vérmérséklete szerint értékel. Ám az egyik feleség meghívja a férje titkárnőjét…
A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
