A darab 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó.
kamaraszínházi változat 2 részben
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Wednesday, April 27 2022 7:00PM
A november 5-i előadás pótlása!
A KASSAI POLGÁROK
A kamaraszínházi változatot írta: dr. Éless Béla
Ez a gyönyörű dráma a XIV. század elején, Róbert Károly uralkodása idején játszódik. 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó. Izgatott korban élnek, a városok polgársága, kezd öntudatra jutni, kezdi ismerni saját értékét, hivatását. Soraikból emelkedik ki János mester, a kőfaragó. Emelkedett lélek, művészember. Szent Erzsébet szobrát faragja a kassai dóm kapuja fölé. Gondosan dolgozik a vésőjével, de szerelem támad benne nevelt lánya, Genovéva iránt. Aki modellje szobrának, hite szerint ez lesz az a mű, amelynek megalkotására született. Ómodé nádor martalócai már betörtek a városba, de a Tanács még mindig ülésezik. János hát besiet a Tanácsba. A király Ómodé nádornak ajándékozta a várost, de korábban szerzett jogán Kassa szabad királyi város. A Tanácsban János mester szava dönt: ellenállnak, minden eszközzel.
Mialatt harcol, zsoldosok megölik feleségét. Genovévát már korábban – mindkettejük védelmében – elküldte, a fia a nagyvilágban, messze, egyedül maradt. De ha nincs Genovéva, minek a szobor?! A harc hevében Ő maga öli meg vésőjével Ómodét. Az ellenállás sikeres, a polgárok győztek. János az ő hősük, a királyi bíróság felmenti a hazaárulás vádja alól. Hős volt? - kérdi Albertus, az író. Ember – feleli önmagának és nekünk.
Szereposztás:
János mester........................................ KORCSMÁROS GYÖRGY
Ágnes, a felesége................................. NYERTES ZSUZSA
Kristóf, a fiuk......................................... HÉGER TIBOR
Genovéva, a nevelt lánya..................... ANTALFI ANETT
Jakab, a kereskedő.............................. KERTÉSZ PÉTER
Gergely Páter....................................... VÁRKONYI ANDRÁS
Albertus a krónikás............................... BODOR GÉZA
István Püspök....................................... MESTERHÁZY GYULA
Sabina, a dajka..................................... VALLER GABRIELLA
Petrus Bíró............................................ BÁCSKAI JÁNOS
Dyles, a molnár..................................... HEGEDÜS MIKLÓS
Leonárdus, a szűcs............................... UMBRÁTH LÁSZLÓ
2 zsoldos............................................... X X X
Díszlet-jelmez: HÚROS ANNAMÁRIA DÓRA
Zene: KOKAVECZ IVÁN
A rendező munkatársa: DOBOS ERIKA
Rendező: KERTÉSZ PÉTER
Művészeti vezető: ÉLESS BÉLA
A helyek elfoglalása (a jegyár kategóriákon belül) az érkezés sorrendjében történik!
Élőzenés musical ősbemutató népszerű színészekkel és énekesekkel a Magyar Színházban! Ki ne ismerné az Alíz Csodaországban varázslatos történetét? A Wonderland ennek a klasszikus műnek a modern, zenés színpadi változata – a világhírű Frank Wildhorn Broadway-slágereivel, ráadásul hazai ősbemutatóként a Magyar Színházban!
Napfényben fürdő görög sziget. Mindent körbeölelő csillogó türkiz tenger. Hangulatos tavernák, ínycsiklandó étkek, mavrodaphne… Egyszerűen idilli - tökéletes felkeresni, ott időzni, visszatérni – s persze élni. Donna Sheridan, a független, céltudatos asszony ezt a nem mindennapi környezetet választotta otthonául, és itt született húsz évvel ezelőtt Sophie is, a lánya. Sophie, aki édesanyja szemléletétől eltérően mindig is szenvedélyes szerelemről, hatalmas fehér esküvőről álmodott, elvágyik e csodálatos mediterrán szigetről. A nagy utazást azonban nem egyedül, hanem választottja, Sky oldalán tervezi elkezdeni. Házasságkötésüket mindössze egy apróság árnyékolja be: Sophie szeretné, ha édesapja vezetné oltárhoz, akit azonban nem ismer...
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
Anya, csak még egy mesét… anya, még éhes vagyok… anya, laknak emberek az űrben… de miért? Ismerős? Nem is olyan…
musical Szöveg: TIM RICE Zene: ANDREW LLOYD WEBBER Hangszerelte: DAVID CULLEN Fordította: Bárány Ferenc
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
