Mozi

Martin Scorsese – Woody Allenhez hasonlóan – New York szenvedelmes szerelmese. Kétségtelen, hogy Scorsese nem ugyanazt a várost látja. Az ő városa piszkosabb, zaklatottabb, és kicsit több benne a bűn és a bűnöző. Scorsese otthonosan közlekedik Little Italyben, Alsó-Manhattanben. A New York, New York viszont világosan mutatja, hogy mindketten jazzrajongók.

Den sidste viking dán fekete vígjáték, 116 perc, 2025 dán nyelven, magyar felirattal

Primavera olasz életrajzi dráma, 110 perc, 2025 olasz nyelven, magyar felirattal

Magyar életrajzi film 12+ 76'

Leonardo da Vinci a világ legismertebb művésze. E film fókuszában, amely halálának 500. évfordulója alkalmából készült, páratlan festményei és rajzai állnak.

200 évvel megnyitása és egy évszázaddal az első Van Gogh-művek megszerzése után a National Gallery az Egyesült Királyság eddigi legnagyobb Van Gogh-kiállításának ad otthont.

Ralph Bakshi nevét valószínűleg nem sokan ismerik, pedig a hetvenes évek elején még botrányt is kavart két animációs filmjével (Fritz, a macska; Heavy Traffic), amelyeket már-már felnőttfilmként emlegettek.

Eredeti nyelven, magyar felirattal. A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.

A mindenség elmélete (angol életrajzi dráma, 123 perc, 2014)

Svábkeringő / Schwabenwalzer Az 53 perces film a magyarországi németek 2. világháború utáni „málenkij robot”-ra hurcolását és „kitelepítését” dolgozza fel az érintettekkel, illetve családtagjaikkal folytatott beszélgetések formájában. Olyan történelmi eseményt tár fel, amely a 20. század egyik megalázó és a résztvevők számára megmagyarázhatatlan, életüket súlyosan meghatározó története volt. A filmben megszólaló német nemzetiségű honfitársaink részesei voltak a kollektív bűnösség jegyében annak a politikai retorziónak, amelyben otthonukat családi kötődésüket vesztették el. A filmvetítést követően a rendezővel, Somogyvári Rudolffal Csorba Judit, a Néprajzi Múzeum munkatársa beszélget.

Bármennyire is szeretjük felfedezni a művészek széles spektrumát, mégis újra és újra visszatérünk a XIX. század végének rendkívül termékeny franciaországi időszakához: Monet, Renoir, Manet, Degas, Van Gogh, Matisse, Morisot, Cassatt, Whistler... és mindenekelőtt Paul Cézanne művészetéhez, akit Picasso egyszerűen csak mindannyiunk atyjának nevezett.