Shylock
Gareth Armstrong: Shylock (monodráma)
Rendező: Kővári Katalin
Gareth Armstrong: Shylock (monodráma)
Rendező: Kővári Katalin
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Środa, 2 Grudnia 2015 19:30
„Mit láthatunk hát Shylockban? A história bohócát és démonát láthatjuk, első számú közellenségét és első személyű áldozatát. Magunkat: fantasztikus jelmezben; egy közönséges, meztelen embert. Jelleme groteszk, sorsa tragikus – vagy megfordítva, többször is átfordíthatóan –, mert ellenfelében üldözi üldözött önmagát, s vele együtt testesíti meg az Emberevő Óriást, akit magunkból csinálunk: azt a természetellenes érzés- és gondolkodásmódot, mely vesztünkre lett második természetünkké. […]
A szentimentális beállítottságú olvasó kijelentheti: […] Lehetetlenség egyszerre önfeledten szeretni és józanul kalkulálni. De nézzünk szembe a kérdéssel: lehet-e máshogy az érzésnek hitele a világ piacán? Aki őszintén érez, tartozik számolni a kockázattal. Azt hiszem, leginkább erről szól A velencei kalmár, ezt a problémát foglalja metaforába. A képes példázat egy font emberhúsról beszél, mely szerződés tárgya, és kerek summában háromezer dukátnak felel meg: az emberi szívről, mint általános fizetőeszközről. És ennyiben rólunk. Arról, hogy a boldogtalanságnak éppúgy megvan az ára, mint a boldogságnak, és mindegy, hogy mi fizetjük-e a számlát vagy más, mert a lényeg az, hogy mindig mindenért meg kell valakinek fizetni.”
„Hogy mi adta az ötletet A velencei kalmárhoz és mikor, pontosan nem tudjuk. Feltételezhető, hogy valamikor 1596 táján, a cadizi hangulatban kapott megbízást a háziszerző egy marlowe-i hangvételű, közellenség-csúfoló kriminálkomédiára. A Lordkamarás Társulata nem akart lemaradni a konkurens Lordadmirálisék mögött: ők sem féltek az ördögtől, ha profitálni lehetett belőle. Az esedékes ördög, bár a propaganda modern eszközeivel idézték és űzték, hagyományosan középkori természetű volt, nem annyira etnikai, mint inkább mitológiai összetételű. „Krisztus gyilkosait” csak mendemondákból, misztériumjátékokból és egzotikus történetekből ismerhették az angolok, mert zsidók nem laktak közöttük vagy háromszáz esztendeje, mióta I. Edward törvénye távol tartotta őket az országtól. Shakspeare-nek tehát nem volt Shylock-hoz eleven modellje, s így a köztudatban gomolygó ködképet szabadon alakíthatta – mint zilált kedélyállapotának tárgyi megfelelőjét – többértelmű költői motívummá. Ebben némi segítségére lehettek a londoni „marranók” is, a régebben keresztény hitre tért valamikori izraeliták, akik a mediterrán Dél-Európán keresztül idáig menekültek a spanyol inkvizíció elől. Láthatott ilyeneket a soknemzetiségű városban, ahogy walesieket, franciákat, lombardokat is. Mit tudhatott róluk, mit nem, tudósok vitatják. Azt mindenesetre tudta, hogy emberek.”
Karinthy műve minden idők egyik legjobb betegségmemoárja, és világirodalmi szempontból is egyedülálló alkotás. Szívszorító nyomozás a „nagy diagnózis” után. Egészségből a betegségbe- ez minden ember rémálma, és élete második felének szinte elkerülhetetlen nagy változása.
Az 1986-ban készült, kultikus családi rajzfilm színpadi változata feledhetetlen szórakozás az egész családnak!
Magyar Táncművészeti Egyetem Budapesti és Vidéki Tehetségcentrum Évzáró Gálaműsora
A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba
pozycji w koszyku
suma:
Czas sesji upłynął. Aby dokonać zakupu biletów należy je ponownie dodać do koszyka.