Az állatmesék egyidősek az „embermesékkel”. Az örök kérdés az, hogy vajon mi ruházzuk-e fel az állatokat emberi tulajdonságokkal, avagy fordítva. Mi tanultunk meg bizonyos viselkedésformákat tőlük? Aiszóposz, a görög meseíró példázatoknak szánta meséit, La Fontaine korabeli gúnyiratoknak.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. április 25. szombat, 11:00
A mi mesénk úgy indul, hogy egy elrontott kísérlet nyomán, a „csodák éjszakáján” egy helyre – La Fontaine padlására - kerülnek téren és időn át mindazok, akiknek szívében ugyanazon mesék élnek. Kik ők, és hogyan jutnak vissza? Kiderül a végére, ígérem. (Kszel Attila író, rendező)
Az özvegy Lord Meldrum öccsével, anyósával, két lányával éli a húszas évek Londonjának felső tízezer-beli életét. A kényelmüket szolgáló szakácsnő, az inas, a komornyik, a szobalány legalább olyan színes egyéniség, mint a ház urai.
Egy olyan inspiráló tér, ami tele van izgalmas formákkal, kreatív megoldásokkal és összehangolt mozdulatokkal. Kapcsolódások és küzdelmek, harmónia és feszültség - akárcsak az életünkben. Nemcsak a látszatot és külsőségeket, hanem a rejtett rétegeket - a létezést magát is kutatjuk.
Egy fogadóban vagyunk, ahol a fogadósné miatt lakik ott egy gazdag és egy szegény gróf, egymással vetekednek a nő szerelméért.…
Egy magányos csavargó, akinek semmije sincs – csak a szíve. Egy árva kisfiú, aki minden szeretetre éhes. Egy hideg, szürke…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
