Ez a gyönyörű dráma a XIV. század elején, Róbert Károly uralkodása idején játszódik. 1942-ben került a Nemzeti Színház színpadára. Újdonsága, hogy polgárok szerepelnek a színpadon, mesteremberek, akik összeszorított szájjal halálig tudnak küzdeni, ha az életükről-jogaikról van szó.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Azn Éless-Szín előadásában
Márai Sándor: A kassai polgárok
kamaraszínházi változat 2 részben
Izgatott korban játszódik a darab, a városok polgársága, kezd öntudatra jutni, kezdi ismerni saját értékét, hivatását. Soraikból emelkedik ki János mester, a kőfaragó. Emelkedett lélek, művészember. Szent Erzsébet szobrát faragja a kassai dóm kapuja fölé. Gondosan dolgozik a vésőjével, de szerelem támad benne nevelt lánya, Genovéva iránt. Aki modellje szobrának, hite szerint ez lesz az a mű, amelynek megalkotására született. Ómodé nádor martalócai már betörtek a városba, de a Tanács még mindig ülésezik. János hát besiet a Tanácsba. A király Ómodé nádornak ajándékozta a várost, de korábban szerzett jogán Kassa szabad királyi város. A Tanácsban János mester szava dönt: ellenállnak, minden eszközzel.
Mialatt harcol, zsoldosok megölik feleségét. Genovévát már korábban – mindkettejük védelmében – elküldte, a fia a nagyvilágban, messze, egyedül maradt. De ha nincs Genovéva, minek a szobor?! A harc hevében Ő maga öli meg vésőjével Ómodét. Az ellenállás sikeres, a polgárok győztek. János az ő hősük, a királyi bíróság felmenti a hazaárulás vádja alól. Hős volt? – kérdi Albertus, az író. Ember – feleli önmagának és nekünk.
Szereposztás:
János mester......................................... KORCSMÁROS GYÖRGY
Ágnes, a felesége.................................. NYERTES ZSUZSA
Kristóf, a fiuk.......................................... HÉGER TIBOR
Genovéva, a nevelt lánya...................... ANTALFI ANETT
Jakab, a kereskedő............................... KERTÉSZ PÉTER
Gergely Páter........................................ VÁRKONYI ANDRÁS
Albertus a krónikás................................ BODOR GÉZA
István Püspök........................................ MESTERHÁZY GYULA
Sabina, a dajka...................................... VALLER GABRIELLA
Petrus Bíró............................................. BÁCSKAI JÁNOS
Dyles, a molnár...................................... HEGEDÜS MIKLÓS
Leonárdus, a szűcs................................ KOHAUTEK CSABA
Díszlet-jelmez: HÚROS DÓRA
A rendező munkatársa: DOBOS ERIKA
Rendező: KERTÉSZ PÉTER
Művészeti vezető: dr. ÉLESS BÉLA
A kamaraszínházi változatot írta: dr. Éless Béla
Zene: KOKAVECZ IVÁN
Márai Sándor örökösének engedélyét a Balla-Sztojkov Kft. és a Hofra Kft. közvetítette.
Ezúton meghívjuk Önt és kedves párját, az éves Lakógyűlésünkre! Ha nincs párja, az se baj, hozzon bárkit! Minél többen vagyunk, annál jobb! Van mit megbeszélnünk… Az Erkel Színház univerzumában új fejezet nyílik: megérkezett az Erkel360, egy különleges, formabontó színházi élmény.
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk. Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
Magyarországi bemutató Az Erkel Színház előadása ELŐADÁSOK: 2026. augusztus 14., 15.,16., 20., 21., 22. tervezett esőnapok: augusztus 17., 18., 23.,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
