Dicsőíti ég és föld
Műsor:
Charpentier: Messe de Minuit pour Noël (H9)
Charpentier: Te Deum (H146)
Bach: Karácsonyi oratórium (BWV 248) – III. kantáta „Herrscher des Himmels, erhöre das Lallen“
Műsor:
Charpentier: Messe de Minuit pour Noël (H9)
Charpentier: Te Deum (H146)
Bach: Karácsonyi oratórium (BWV 248) – III. kantáta „Herrscher des Himmels, erhöre das Lallen“
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2019. december 17. kedd, 19:30
Közreműködik:
Kovács Csilla, Gavodi Zoltán, Biri Gergely, Najbauer Lóránt - ének
Aura Musicale barokk kamaraegyüttes (műv. vez.: Máté Balázs)
Kodály Kórus Debrecen
Vezényel: Szabó Sipos Máté
Külön tanulmányt igényelne annak vizsgálata, hogy a német-osztrák, illetve itáliai komponisták mellett miért maradtak a mai napig háttérben a francia zeneszerzők a magyar hangversenyéletben. Marc-Antoine Charpentier is a felfedezésre érdemes szerzők közé tartozik. A barokk zene francia mestere Itáliában, Carissiminél tanult, majd hazájába visszatérve Lully és Rameau kortársaként alkotta meg jelentős – egyházi és világi darabokból álló – életművét. Karácsony ünnepe, Jézus születésének misztériuma évszázadok óta ihlető forrása a keresztény gyökerű művészi alkotásoknak. Charpentier tizenkét miséjének egyike a Messe de Minuit pour Noël, azaz a karácsonyi mise. Az 1694-ben született darab sajátos eszközökkel ünnepli a megváltó születését. Zenei anyagának gerincét tíz francia karácsonyi ének (himnusz) alkotja, melyek a latin nyelvű textushoz illesztve, szólóhangokon és énekkaron szólalnak meg. Ehhez viszonylag kis létszámú hangszeres együttes járul, melynek a vonós, illetve continuo szólamok mellett a fuvolák adnak pasztorális jelleget.
Viszonylagos ismeretlensége ellenére, Charpentier egy dallama mégis milliók számára ismert. Te Deum című, a Szentháromságot dicsőítő, tizenegy tételes motettájának nyitó prelűdje ugyanis az EBU (Európai Műsorszolgáltatók Uniója) szignáljaként gyakran hallható a médiában. A Te Deum szövege Szent Ambrus és Szent Ágoston nevéhez köthető, Charpentier megzenésítése a feltételezések szerint a győztes steinkirki csata megünneplése alkalmából, 1692-ben hangzott el először. A fényes, D-dúr alaphangnemű kompozícióban sűrűn váltakoznak a szóló- és énekkari részek. Záró fúgatétele a legelőnyösebb oldaláról mutatja be Charpentier magasrendű mesterségbeli tudását.
J.S. Bach népszerű Karácsonyi oratóriuma tulajdonképpen hat rövid, német szövegű kantátából álló sorozat, melynek egyes darabjai a karácsonyi ünnepnapokra, valamint Újévre és Vízkeresztre íródtak. A harmadik „Herrscher des Himmels, erhöre das Lallen” kantáta Karácsony másnapjára készült, és a pásztorok vizitációját jeleníti meg. Középpontjában a hála gondolata áll. Tizenhárom tétele között kórusokat, recitativókat, áriákat, duettet és korálokat találunk. Különösen megragadó, ahogyan Bach a fúvós hangszereket használja, a fuvolák, oboák és trombiták hangzása nagyban hozzájárul az egyes tételek alaphangulatának megteremtéséhez.
(szöveg: Balogh József)
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.
2026. július 3., péntek 20:00 (esőnap: július 5.) 2026. július 4., szombat 20:00 (esőnap: július 6.) A Margitszigeti Színház és…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!