Program


BUDAFOKI 2022-23 / 5
2

BUDAFOKI 2022-23 / 5

In Medias Brass

Kresz Richárd – trombita
Pálfalvi Tamás – trombita
Benyus János – kürt
Sztán Attila – harsona
ifj. Bazsinka József – tuba

Vezényel: Oliver von Dohnányi

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2023. február 17. péntek, 19:00

MŰSOR:

Dohnányi Ernő: Simona néni – nyitány
Ott Rezső: Concerto No 3B.
Dvořák: VIII. szimfónia

A mai este első műve zenekarunk névadójának, Dohnányi Ernőnek a darabja. Dohnányi Ernő a múlt század első felében mintegy három évtizeden át volt a magyar zenei élet meghatározó alakja. Zongoraművész, zeneszerező, karmester és zenepedagógus, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, később főigazgatója volt. Fiatalkori vígoperájának, a Simona néninek nyitányát játssza elsőként a zenekar. Az operának 1912-ben volt a bemutatója Drezdában, de még a következő évtizedben is nagy sikerrel játszották a német színpadok. A magyarországi bemutatóra csak 1933-ban került sor, de ekkorra már a közönség ízlése más stílusra volt nyitott, így az opera hamar kikerült a repertoárból. A történetben Simona néni egy ódon itáliai villában éldegél egyedül unokahúgával, és házmesterével. Simona nénit fiatalkorában az oltárnál otthagyta vőlegénye, azóta gyűlöli a férfiakat, és távol is tartja villájától őket. Így az unokahúg is csak titokban tud ismerkedni, és együtt lenni szerelmével, aki néma kertésznek kiadva magát helyezkedik el Simona néni szolgálatában. Az opera végére természetesen Simona néni sem marad facéran, előkerül az elszökött vőlegény, és az egykori szerelmesek újra egymásra találnak. Ezúttal csak a nyitány lesz hallható, melyben érezni lehet Wagner és Strauss hatását. Három téma vonul végig a nyitányon, mely majd visszatér az opera szövetében, az egyik téma az idős szerelmesekhez, Simona nénihez és vőlegényéhez kapcsolódik, a másik motívum a fiatalokhoz, a harmadik pedig a vágy gondolatához társul.

Köztudott, hogy a BDZ rendszeresen játssza kortárs magyar szerzők műveit, hogy minél szélesebb körben megismertethesse és megszerettethesse a mai kor zenejét. A mai estén Ott Rezső műve hangzik el, akinek Fagottversenyét a tavalyi évadban már játszotta zenekarunk. Ott Rezső a Zeneakadémián diplomázott fagottból, majd zeneszerzésből. S bár „komolyzenészként” végzett, a könnyűzene is szerves része életének fiatalkorától kezdve, még rockzenekart is alapított. Ezt mutatja, hogy a komponálás mellett gyakran vállal hangszerelési feladatokat ismert könnyűzenei együtteseknek, művészeknek. Komolyzenei, zeneszerzői munkásságának elismerését pedig több díj is bizonyítja.

A mai estén a szerző Concerto no. 3B című darabja hangzik el az In Medias Brass előadásában. A rézfúvós együttes 2010-ben alakult a Zeneakadémián végzett vagy még akkor éppen oda járó hallgatókból. Az együttes azóta is a hazai és nemzetközi koncertélet rendszeres szereplője, ezen kívül számos nemzetközi kamarazenei verseny díjazottja. Az In Media Brass első nagy sikerét 2010-ben érte el a Dél-Koreában megrendezett, 6. Jeju Nemzetközi Rézfúvós Versenyen, ahol nemcsak a kamarazenei első díjat, hanem az összes szólóhangszeres kategóriát is megnyerték, amiben csak indultak. 2011-ben Junior Prima díjjal tüntették ki az együttest. Repertoárjuk a korai reneszánsz zenéktől kezdve a kortárs darabokig terjed, de szívesen játszanak könnyűzenei darabokat is.

A hangverseny záró darabjaként Dvořák utolsó „európai” szimfóniája, a VIII. szimfónia szólal meg. A szerző ezt a művét két és fél hónap leforgása alatt komponálta, amikor 1889 nyárutóján visszavonult vidéki házába. A szimfóniáját a Prágai Akadémiai kinevezése alkalmából írta, s ő maga is vezényelte el Prágában 1890-ben. Műve nagy sikert aratott, később Frankfurtban, Cambridge-ban és más európai városokban is bemutatták. Derűs hangulatú szimfóniát írt, mely a vidéki nyugalom idilli hangulatát tükrözi, pazar hangszereléssel, cseh népi gyökereken alapuló motivikus gazdagsággal, magával ragadó, vidám befejezéssel.

A mai estén zenekarunkat a Dohnányi családból származó Oliver von Dohnányi vezényli. A szlovák karmester 1955. március 2-án született Trencsénben. A prágai és bécsi Zeneakadémián tanult hegedülni és vezényelni. Számos nemzetközi karmesterverseny finalistáinak sorában megtaláljuk, megnyerte az olasz Premio Respighi versenyt is, illetve 2018-ban megkapta az orosz nemzeti színházak legnagyobb díját, az Arany Maszk kitüntetést, „A legjobb operakarmester“ kategóriában.

Több lemezfelvétel, operaprodukció, nemzetközi turné fűződik a nevéhez. Dolgozott a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekaránál, a Szlovák Nemzeti Színház és a Prágai Nemzeti Színház zeneigazgatója volt, emellett számos neves együttessel Európában, Amerikában és Ázsiában. A Zágrábi Filharmonikusok, a Staatsoper Stuttgart, a Dallasi Szimfonikusok, a Jekatyerinburgi Operaház és az Új-Zélandi Operaház, valamint a Horvát Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó vendégkarmestere. Oliver von Dohnányi a 2015/2016-os évadtól a jekatyerinburgi Uráli Opera és Balett első karmestere.

Ajánlatunk


A Budai Vár-barlang Budapest egyik legkülönlegesebb látnivalója, Magyarország egyik legrendhagyóbb barlangja. Ismerd meg a Budai Vár alatt húzódó barlangrendszer látogatók elől eddig elzárt részeit, gyere velünk egy izgalmas történelmi és természetismereti utazásra!

A @LL3t4rgIA alkotóinak új előadása, a 4-6 a mai magyar fiatalok kilátásait vizsgálja az érettségi utáni időszakban. A produkció nemzeti és polgári ünnepeinken keresztül bontja ki kérdésfelvetéseit, és arra tesz kísérletet, hogy egy mai fiatal felnőtt nézőpontjából értelmezze: mit jelent ma magyarnak lenni. A helyszín a budapesti Nagykörút ikonikus pontja, a 4es6os kocsma, amely egyszerre kiindulópont és érkezési hely – akárcsak a várost átszelő villamos.

Egy olasz halászfalu. Sós levegő. Pizzaillat. És lüktető feszültség. Üdvözlünk Chioggiában – egy isten háta mögötti tengerparti faluban, ahol a frissen sült pizza illata keveredik a sós széllel, a tésztagyúrás hangját pedig egyre hangosabb szóváltások szakítják félbe. Itt élnek azok a nők, akik gyönyörűek, temperamentumosak, és legfőképp: férjet akarnak. De nem akármilyet – és nem akárhogyan. A férfiak ritkán vannak otthon – a tenger viszi őket, gyakran végleg. Így minden hazatérő férfi igazi főnyeremény. Meg is indul a harc értük: csetepaték, cselszövések, féltékenységi jelenetek, sírás és kacagás forgatagában. Néha annyira elszabadul a káosz, hogy repül a pizzatészta, a paradicsomszósz beteríti a fél falu lakosságát, és mindenki arca maszatos lesz – de csak addig, míg elő nem kerül a tökfagyi, minden chioggiai nő kedvence, amit aztán békülésként boldogan nyalogat mindenki. Goldoni klasszikusa szenvedélyes, sodró, és ízig-vérig olasz. Itt az emberek nem szégyellik az érzéseiket: kiabálva, csókolva, kacagva, balhézva élik az életet. Mediterrán temperamentum, csípős női nyelv, szívből jövő káosz és felszabadító nevetés – ez a vígjáték olyan, mint egy olasz családi ebéd hangos, fűszeres, néha repül valami, de a végén mindenki jóllakik – főleg nevetésből. Egyszer mindenkinek el kell mennie Chioggiába. Legalább egy estére. Hogy férjet talál-e, azt nem ígérjük. De hogy nevetni fog, az biztos.

Ajánló


A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek..

New York legmenőbb állatkerti lakói megszokták a kényelmet: Alex, a ragyogó mosolyú oroszlán, Marty, a kalandvágyó zebra, Gloria, a víziló-díva…

Wagner Parsifal – zenés ünnepi játék három felvonásban (német nyelvű előadás, magyar szövegvetítéssel)

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!