Koncert, zene, Világzene

Ennio Morricone filmzenéje gyertyafénynél!

Adventi koncert a StEFREM otthonában

Ezen a különleges estén lehetőségünk nyílik arra, hogy kiszakadjunk a mindennapok nyomasztó hangulatából és belemerüljünk egy olyan zenei világba, ahol a lélek megpihenhet és a gondolatok kisimulhatnak.

Világraszóló

Ne hagyja ki a romantikával és eleganciával teli estét, amelyen a népszerű Bridgerton-sorozat legismertebb dallamai és dalai csendülnek fel.

Egyes szakmai jóslatok szerint a country hamarosan letaszítja a hip-hopot a zeneipar trónjáról. E meglepő feltételezés 2024-ben nem onnan nyert megerősítést, ahonnan számítottunk volna rá, vagyis a Republikánus Párt jobbszárnyáról, a bizonyíték a fekete popzene királynőjétől, Beyoncétől érkezett.

Az advent az évnek a legsötétebb, de a talán a legmeghittebb időszaka. A fényt ilyenkor nem a kinti világban, a természetben, hanem az ünnepekre való készülődésben keressük

A több száz gyertya fénye varázslatos koncerthangulatot teremt. Az egyedülálló vonósnégyes által előadott program a népszerű sorozat zenéiből ad válogatást, amelyet klasszikus művek és modern popdallamok ihlettek, és amelyek világszerte elnyerték a közönség szívét.

Szűcs Gabi - Let’s Christmas!
Karácsonyi nagykoncert
Vendég: Falusi Mariann

A Maliból Kanadába költözött Soutoungoumba Diarra, azaz Djely Tapa eredetileg azért váltott országot, hogy repüléstudományt tanuljon, de hamar nyilvánvaló lett számára, hogy nem menekülhet a családi hagyományoktól, és folytatta a gyerekkora óta gyakorolt zenélést.

A december végi időpont ellenére forró estére számíthatnak, akik ellátogatnak a Söndörgő harmincéves jubileumi koncertjére.

Ismét az ISON-ban tartja szokásos óévbúcsúztató koncertjét a StEFREM.

A New York-i Broadway-ról Londonba és most Budapestre!
A 2025 januári 3 teltházas elsöprő sikerű koncert után az együttes 2026-ban újra Budapestre látogat.

A klasszikus zenére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mintha képes lenne megőrizni tisztaságát a politika sarától, mintha egy szűzi érintetlenségű, transzcendens világnak volna a hangzó megtestesülése. Bár jó lenne ebben hinni, a helyzet sajnos úgy áll, hogy a politika minden korban, így a 18. század elején is mélyen meghatározta a zeneszerzők életét (Bachét is), és valamennyi korszak a saját ideológiai elképzelése szerint alakította a zenéről szóló képét (a Bachéról szólót is).

Amennyire a korabeli dokumentumokból kihámozható Bachot finoman szólva nem fűzte felhőtlen viszony az előadóművészekhez. A 18. század elején persze az előadóművészek szerepe egészen más volt, mint ma. Az előadásban nemcsak azt fogjuk megnézni, hogy mi volt Bach problémája zenéjének előadóival és megfordítva (ehhez tisztázni kell azt is, hogy mit jelentett zenei előadóművésznek lenni akkoriban), de egy fogadtatástörténeti gyorstalapaló keretében arra is megpróbálunk választ adni, hogy milyen változásokon ment keresztül a Bach-művek előadásának hagyománya a halála óta eltelt bő kétszáz évben. Hogyan vált a 19. század folyamán már-már isteni jelentőséggel felruházott kultúrhérosszá, és miként próbálták a 20. század második felében visszahozni őt a földre.

Nincs olyan aspektusa a zenének (legyen szó a ritmusról, a dallamról, a formáról vagy éppen a többszólamú szerkesztésről), amellyel kapcsolatban Bach művei ne a legmagasabb rendű példákat kínálnák a kései utókor számára, a polifon komponálás (vagyis több szólam egyidejű összehangolásának) technikájában azonban vitathatatlanul ő tartják minden idők legnagyobb mesterének. Ezt már a kortársai is így gondolták (még ha sokan ellenszenvvel viseltettek is e képessége iránt), a halálát követő generációk pedig azonnal mintaként kezdtek tekinteni fúgáira, kánonjaira és egyéb többszólamú struktúráira. Az előadásban a bachi polifónia titkainak eredünk nyomába, hogy megpróbáljuk megérteni e zenei gondolkodás működésmódját (de legalábbis felmérni a jelentőségét és a nagyságát).

Rendhagyó, nagycsütörtöki virrasztó-koncertet ad a StEFREM az ISON-ban, ahol Krisztus szenvedését különböző aspektusokból megmutató repertoárt elevenítenek meg.