Színház, Dráma

A magyar irodalomtörténet legtragikusabb szerelmi háromszögét dolgozza fel az irodalmi-lélektani dráma, két politikai, művészi és magánéleti szempontból is rivális költő: József Attila és Illyés Gyula, és közös szerelmük, Kozmutza Flóra közt.

„A múltam nem rendeződik bölcsen körém. Arcok, testek lökdösődnek mondván: „Én, én elsőnek!” Vannak boldog pillanatok, de aztán jön a többi, jóval számosabb. De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.” /Édith Piaf/

Egy sármos pesti nőcsábász története.

Tizennyolc c. előadásunkban Tisza István politikai karrierjén és tragikus sorsán keresztül, a háború és az azt követő események tükrében mutatjuk be a Magyar Királyság utolsó napjait és az új korszak kezdetét a 20. századi magyar történelemben.

Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján a színpadi szövegkönyvet írta: Balassa Eszter és a társulat.

A válás a valóságban tabusítva van és szégyenfoltja egy családnak. Épp a tabujellege miatt nincs bejáratott formája, hogyan is lehet ezt a lehető legjobban csinálni.

A RAJONGÓK (Kemény Zsigmond regénye alapján)

dráma egy felvonásban

Az Őszi álom hétköznapi, mindenki számára zsigerileg ismerős élethelyzeteket idéz meg, miközben egy játékos utazásban bejárja egy teljes emberi élet állomásait: a „tékozló” fiú sok év után hazatér új feleségével, hogy egy találkozás erejéig életre-halálra szembesüljön múltja törmelékeivel..

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

„Létezhet zenekar prímhegedű nélkül, fúvósok nélkül, rézfúvósok, üstdob nélkül, de nem létezhet nagybőgő nélkül.”
A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között. A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén. 

Szabó Magda Abigél című műve megjelenése óta kiapadhatatlanul az érdeklődés középpontjában áll, legyen szó a sokadik kiadását megélő regényről, az abból készült-, évről-évre ismét levetített tv-filmsorozatról, vagy akár a mű musical változatáról. Az írónő örökzöld története mára már kulturális identitásunk részét képező alkotás, amely minden generáció számára a mai napig meghatározó érvényű jelentőséggel bír.

Talán ő az igazi. Csak nem a megfelelő időben… Szakítani fogunk.

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

Heathcliff talált gyerekként kerül Zúgóbércre az Earnshaw-családhoz. Ő és Catherine Earnshaw kezdettől fogva elválaszthatatlanok. Catherine bátyja, Hindley pokollá teszi Heathcliff és Catherine életét, ám ők még jobban ragaszkodnak egymáshoz. Évek telnek el, és a szomszéd birtok, a Fácánosmajor jóképű és gazdag örököse, Edgar Linton házassági ajánlatot tesz Catherine-nek.

Megtartható-e a magyarság, a magyar identitás, megőrizhető-e a magyar kultúra Erdély sajátságos történelmi helyzetében? Menjenek vagy maradjanak?

Dürrenmatt kommersz koncepcióba csomagolva mutatja meg, hogyan szigetelődik el az ember egy földalatti bunkerben, hogyan válik kiszolgáltatottá egy korrupt rendőrök és bűnözők által uralt világban, hogyan kezd viszonyt a bűnöző barátnőjével – illetve hova vezet végül ez a kezdetben gyümölcsöző vállalkozás…