Teatr, Balet / Taniec

Táncszínházi előadásunkban a kamaszokat foglalkoztató témákat vesszük alapul, mint a szerelem, a fiú-lány szerepek, a testi és lelki változások, átmenet a gyermekkorból a felnőtt létbe, leválás a családról, a barátok szerepe, dacolni és ellenszegülni a felnőttek világával, végül pedig megbékélni, elfogadni egymást és önmagunkat.

A Méhek meséje című összművészeti előadás egy interaktív utazásra hív! Réteken és erdőkön át, mocsarakon és sivatagokon keresztül vezetik a méhek az előadás apró nézőit. Ezáltal a gyerekek nem csak nézői, hanem résztvevői és alakítói is lehetnek a történetnek, amely a méhek megmentéséről szól. És hogy miért olyan fontosak a méhek? Az előadás e kérdésen keresztül igyekszik megragadni a földi élet összetett, bonyolult rendszerét, amelyben minden élőlénynek helye és feladata van.

Tóth Károly előadóművész és Hód Adrienn koreográfus estje

A Charlie egy szóló előadás, amely közös kísérletezés és elmélyült, hosszú kutatási folyamat révén jött létre. Az Idol és a Harmonia által kijelölt utat folytatva Hód Adrienn új előadásának középpontjában Tóth Károly kerekesszékes táncos áll.

Egy balettest a szeretetről – finom, lírai és mélyen emberi történetben elmesélve.

Csillogó világot építünk magunknak, amiben minden szép és jó. Az online kultúra, amiben élünk ezt követeli. Hogyan lehet a legszebb arcunkat mutatni másoknak és önmagunknak? Az énképünket egy online világ hamis képeihez illesztjük.

Egy letűnt világ határán, ahol a múlt és a jelen összefonódik, a Cseresznyéskert táncszínházi előadás a változás fájdalmát és szépségét idézi meg. A Feledi Project új bemutatója Anton Pavlovics Csehov ikonikus drámájának motívumait kortárs mozdulatnyelven és élő jazz-zenével, a Sárik Péter Trió különleges hangzásvilágával értelmezi újra. A nosztalgia, az elengedés és az újrakezdés dilemmái nem szavakkal, hanem mozdulatokon, testemlékezeten és zenei improvizációkon keresztül szólalnak meg.

balett-thriller

Tánc és Színház

Szerelmi vágy, szerelmi álom
Emléke, fénye űz feléd,
Keresem az elvesztett édent,
Remények, álmok édenét...
Amikor én rajongó vággyal
Követlek, várlak tégedet,
A multnak álma száll meg akkor:
A mult és az emlékezet...
(Ady Endre: A múltért)

A Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészi küldetésének egyik fontos műsortípusa a Folklór-kalendárium című sorozat, amelyben elfeledett, letűnőben lévő hagyományaink, jeles napi szokásaink „újra élednek” a színpadon, bepillantást engedve régi fonóbéli esték hangulatába, a lucázás vidám eseményeibe, de láthatják a nézők a babonák világához köthető „boszorkánytáncot” éppúgy, mint a hagyományos betlehemezést.

„Meggyújtom, eloltom, meggyújtom, eloltom,
Megoltalmazom, elragadom,
Elragadtatom magam, magam adom,
Megadom, megadom, neki megadom magam.”
(Quimby: Magam adom, részlet)

Fragment 24
„A Hazám (Má vlast) a neves cseh zeneszerző, Bedřich Smetana hat szimfonikus költeményből álló ciklusa, amely a szülőföldje iránti szeretetben gyökerezik. A mű a cseh táj szépségeit, a főbb nemzeti legendákat, és részben a valós történelmi eseményeket ünnepli.

Hinta, hinta, tündérhinta, repül, szárnyal a magasba… Ha az ember hintába ül, rokon lesz a madarakkal, szivárványszín pillangókkal, kitágul a láthatára, a lentet a fent leváltja. Aztán újra ringat a hinta, fel – le – fel -le, ahogy egykor anya karja. Félelmek és szorongások huss eltűnnek, elrepülnek. A tündérhinták táncosokkal nagyon egy húron pendülnek.

2025. július 1. és 2026. június 30. között Magyarország tölti be a Visegrádi Csoport (V4) elnökségét. A magyar elnökség célkitűzései között kiemelt helyen szerepel a régió versenyképességének erősítése és a Szlovákiával, Csehországgal, valamint Lengyelországgal való szakpolitikai együttműködés elmélyítése. Magyarország elkötelezett amellett, hogy a V4 partnersége továbbra is stabil, dinamikus és gyümölcsöző maradjon, különösen a kulturális kapcsolatok fejlesztésében.

A két szereplő kapcsolódni vágyik. Az alapvetően túlélési ösztönből fakadó, pszichológiai és emocionális jólét iránti vágy diktálta elementáris erő nem több ennél: ösztön, ami azonban alakítja emberi kultúránkat, normáinkat, értékeinket, és ami nélkül elképzelhetetlen nyelvi és kognitív fejlődésünk.

Miként az ember leveti elnyűtt ruháit és újakat ölt magára,
úgy adja fel a lélek is az öreg és hasznavehetetlen testeket,
hogy újakat fogadjon el helyükbe." - idézet a Bhagavad-gítából

Orkán, szörnyű szélvész, vihar repíti be a térbe (a jelenbe? a valóságba?) a darab szereplőit, majd tovább sodorná őket (vissza a múltba vagy a tovább, a jövőbe?), de megvetik a lábukat, megkapaszkodnak (mibe? egymásba? az emlékeikbe? a vágyaikba?) és maradnak, maradni akarnak (hol? hol is vagyunk?).

FrenÁk Nostalg_Y-jának célja nem a konkrét korosztályi emlékezés és a nézőket megríkató múltba révedés, hanem a közönség bevonása egy intellektuális és érzelmi asszociációs játékba, ahol senki nem tudja egyértelműen, hogy kiből mi lesz, de a fantázia segítségével mindenki megalkothatja az elvárásainak megfelelő történetet. Véletlenül ütköző, egymáshoz kapcsolható töredékeken keresztül találhatjuk ki, hogy a különböző generációk közti interakciók milyen emberi relációkat rejtenek: például a két fiatal egyén, akik magukban hordozzák időskori önmagukat, és a két idősebb karakter között, akik magukon viselik fiatal énjük döntéseinek következményeit.

A 20 éves fennállását ünneplő Gangaray Dance Company legújabb produkciója, a Down, egy misztikus utazásra invitálja a nézőket az érzelmek mélységeibe. A történet nélküli darab a zene erejével ragadja magával a közönséget, a Gangaray Experimental Music hipnozikus dallamai pedig megelevenednek a táncművészek lenyűgöző mozdulataiban. A női energia által vezérelt koreográfia a Gangaray védjegyévé vált lendülettel és eleganciával repíti a nézőket egy különleges élménybe.

A Spartacus a történelem egyik legmegrendítőbb történetét kelti életre a tánc nyelvén: az aréna porában emberek álltak egymással szemben s nemcsak egymással, hanem a Világgal, a Hatalommal és a Sorssal szemben is.

A Lábujjhegyen új évadában ismét játékra hívja egymást (és a közönséget) a két előadó, Megyeri Léna tánckritikus és Bősze Ádám zenetörténész: minden előadáson egy-egy hívószót vagy témát körbejárva idézik meg a tánc- és zenetörténet legendás alakjait, megkerülhetetlen mesterműveit és lebilincselő történeteit.

Két meg nem értett, szeretetre éhes ember, akik a maguk módján egy-egy szerepet aggasztottak magukra, csak hogy megvédjék önmagukat a csalódásoktól.

táncszínházi est

„Egy mindenkiért! Mindenki egyért!” – Nincs ismertebb jelmondat a testőrök köszöntésénél!

A rapszódia jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, a gondolatok szenvedélyes hullámzása, olyan akár a végtelen élet. Talán ez a műfaj a leginkább alkalmas arra, hogy megjelenítsük általa egy férfi és egy nő szerelmét, mely ugyanúgy lehet boldog, ahogyan boldogtalan is, de mindenképpen nyugtalan és feszült. A műsor a boldog szerelmet és az egymásra találást hivatott bemutatni, az ifjú pár végül összeköti életét, és boldogan élnek míg meg nem halnak, ahogy a népmesék is végződnek.

Táncszínházi produkció 2 részben

Bodrogközi rabvágás, sváb farsangtemetés, mohácsi busójárás, zsidó purim, palóc kiszézés, cigányok zöldágjárása, rábaközi májusfaállítás, kalotaszegi juhmérés – a hiánypótló előadás a farsang végétől májusig öleli fel hagyományainkat, jeles napjainkat.

Az emberré lett fabáb, Pinokkió kalandos története egy olyan tanmese, amelyet a világon szinte mindenhol ismernek, felnőttek és gyerekek egyaránt.

"Olyanok vagyunk mi is, mint
Az álmok anyagja: kurta életünk
Keretje álom."
(Szász Károly fordítása)

Jancsi és Juliska története egyszerre szól a felnőtté válásról, valamint az önmagunkért és a szeretteinkért való felelősségről és kiállásról. A mesék arra biztatják a gyerekeket, hogy önállóan induljanak felfedezőútra, akár saját fantáziaviláguk birodalmában is. A mesékben ugyanis minden nehézséggel meg lehet megbirkózni, nem csak a valóságos, hanem a szorongó képzelet által teremtett veszedelmekkel is.

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

Liszt Ferenc Magyar rapszódiái a 19. századi magyar zenei identitás sűrített lenyomatai: szenvedély, virtuozitás és ösztönös erő elementáris találkozása. Az Inversedance-Fodor Zoltán Társulat új táncszínházi bemutatója ezt a sodró zenei univerzumot fordítja le kortárs koreográfiai nyelvre, amelyben a szabadságvágy, a küzdelem, a játékosság és az életenergia egyszerre szólal meg.

Erik Satie zeneműveit sok helyen és sokszor hallhatjuk. Finom dallamai mély, szinte meditatív világa mindenkit magával ragad. Népszerűsége ellenére mégis keveset hallunk ennek a különc és magányos művésznek az életéről.